"I am not an atomic playboy"

Szerintem a tag megunta, hogy ő neki kell legkorábban indulni az összeszerelés miatt, és legkésőbb mehet el a buliról :)

BUÉK mindenkinek!


katt a képre.



Ez így szimpkán kurvaanyád




Meglepő, hogy Magyarországon mennyire rossz az emberanyag. Volt osztályfőnököm ezt az új generáció problémájának tartja, melynek okozója a média, azonban szerintem ez közel sem ennyire egyértelmű. Tény, hogy van egy hatalmas szakadás a '80 előtt születettek (X generáció, ha úgy tetszik) és a '80-as évek második felében vagy utána születettek között, melyet nyilván a megváltozott gondolkodásmód, életkörülmény és még sok minden más befolyásolt, azonban csak erre nem fognám a problémát.

Szóval ne tessék azt gondolni, hogy az előző rendszert szétlopó aranyifjak nem ugyanakkora debilek voltak! Pedig akkor se TV, se Internet nem volt, sőt több helyen a villamosítás a '70-es években fejeződött be, úgyhogy még esélyük sem volt a „szennyel” érintkezni. A népbutítás itthon nem az elmúlt 20 év találmánya, hanem sok generációval ezelőtt megindult folyamat, mely mentén a lényeg nem, csak a keret változott. Szó sincs arról, hogy a modern korban az itthoni alacsony színvonalú médiát ne tartanám ennek fő okozójának, hanem arról, hogy ez nem most kezdődött, és nem ilyen keretek között.

Rengeteg különböző korú és hátterű emberrel foglalkoztam, mikor elkezdtem dolgozni a felnőttképzésben, és számottevő különbséget nem láttam közöttük, sőt, azt figyeltem meg, hogy az idősebb korosztály mintha még reménytelenebb lenne. Olyan szinten silány életképpel rendelkező emberekkel találkoztam, akiknél nem hogy a motiváció leghalványabb szikrája és az ehhez szükséges kitartás nem volt meg, de szabályosan pszichotikus tünetekkel rendelkeztek. Ilyen körülmények között hatásosan tanítani egyszerűen lehetetlen, mivel nem csak tudásbeli, hanem emberi problémák garmadával is meg kell küzdeni.

Itt az általános probléma nem csak az adott ember, nem csak az oktatás, hanem egész, e köré csoportosuló társadalmi rendszer, ugyanis azt, hogy milyen a közmorál, hogy milyen a hozzáállás, az emberek és nem csak a politika, dönti el. Nem célom elfedni az oktatási rendszerben és a pedagógusképzésben rejlő megdöbbentő hibákat, nem célom a politika felelősségét ebben csökkenteni, azonban ez egy olyan ország, ahol a problémákat az emberek szeretik mindig elmaszatolni, teljesen másra kenni. Hát ne tessék! Az, hogy valaki 40-50 évesen milyen minőségű életet él, és nem csak anyagi, hanem morális értelemben is, hogy hogyan közelít a dolgokhoz, azt lehet mindenre fogni, de legnagyobbrészt a saját döntése. Az állandó problémákat csak szociálpszichológiai problémákra vezetni vissza épp annyira gyengeelméjűség, mint mezei szinten „a rendszert” hibáztatni mindenért. Tényleg igaz, hogy észből van a legtöbb és ez lett a legigazságosabb módon elosztva, mert ez az egy, amiért nem szólt még senki, hogy neki kevés jutott volna.

Hőtérkép

Kőszeg környékén -20. JÁJ.

Az elmúlt években Cubase-t használtam, mivel a '90-es évek második felében ez volt az elérhető legnormálisabb DAW PC-re. Előtte Cakewalk Pro Audio-val (a Sonar elődje) nyomultam főleg a midi seqencere miatt, de aztán a vsti-k előretörésével váltottam. Azonban most untam meg az egészet, mondhatnám én is, hogy "printelj, ne csipogj!", elegem lett abból, hogy rendszeres még mindig PC-n az, hogy ha alkotni van kedvem, akkor az 1-2 óra troubeshootinggal kezdődhet. Annó azért mondtam le az egész kurva zenélésről, mert meguntam azt, hogy hol a dzsunka PC nem ment, hol a még dzsunkább programok, és ami szörnyű, hogy a helyzet azóta sem túl rózsás. Hiába a profi hangkártya, a jó gép, ha a PC arhitektúrálisan egy fos, a programok meg akkora szemetek lettek, hogy még a kuka is kiadja magából. Úgyhogy rest in peace Cubase, és dögölj meg. Az Abelton Live pedig készüljön!

Mivel szó volt már arról többször is itt, hogy az átlaguser ugyanazt használja, mint 20 éve és mégis miért lassabbak a rendszerek, nos, álljon itt egy jópofa kis összehasonlítás :)


Pár éve már, hogy a flashscene bekeményített, és gyakorlatilag jobb prodokat dobtak a scenere, mint a mainstream versenyzők. Meghagyták a klasszikus demóalapot, és arra építkeztek tovább, így azok az arcok, akik az olschool érában nőttek fel, is fogják tudni értékelni, mivel az egész nem csak egy 3d scene :) Közülük is a legjobb és legelismertebb csapat az EvoFlash, akik az Asm06-on tűntek fel, és azóta mindegyik Asm-n elég komoly prodokkal indultak. Ready?

Proof of Concept by Evoflash
http://www.youtube.com/watch?v=aOxu_DcedRA

Severity of grey by evoflash
http://www.youtube.com/watch?v=_fmujG6bQog


Meglestem az elmúlt időszak legjobbjait, párat ki is válogattam lentebb, azokat érdemes meglesni.

Érdekelt, hogy az elmúlt években mennyit változott a scene és merrefele tart. A meglátásom az, hogy a klasszikus értelemben vett demók (azaz technikai manőverek vizuálisan előadva :)) már semmi újdonsággal nem szolgálnak, kihalófélben is vannak, főként PC-n, Amigán még úgy ahogy él. Ha a vizualitásra helyezzük a hangsúlyt, akkor van egy-két igen pofás darab a legjobbak között, főleg, amelyek a klasszikus értelemben vett animációkból táplálkoznak, azonban bár demo szintjén labdába rúhgatnak, a legtöbbjük egy közepes egy vagy kétemberes anim mellett már megbukna. Az olyan demók, amik a vizualitás és a klasszikus demótechnikák között lavíroznak, eléggé esetlenek. Raytrace ugráló kockáktól 10 éve leestem volna a székről, most, főleg, hogy a művészi oldala teljesen előtérbe került, maximum annyit tudok mondani rá, hogy szép, Mayában 10 perc megcsinálni, de azért nem rossz.

Szóval érdekes, hogy merrefele megy ez az egész. A gyökerei miatt megvannak a normái ennek a művészeti ágnak, de valahogy úgy érzem, hogy maga sem tudja mit kezdjen ezzel. Legnagyobb érv a realtime mellett az szokott lenni, hogy kis helyen elfér és persze az, hogy valós időben számol. Tekintve, hogy a legtöbb ilyen demó nem fut a PC-men max youtube-on tudom megnézni, és hogy animációs művészeti ágnál sokat nem számít, hogy valós idejű-e vagy sem, mint inkább a kapott kép, nos ez a két érv nem igazán áll stabil lábakon mégha úgy is tenkintünk rá, mint pl a "mozaikrakásra", ugyanis ott is kell hoznia ugyanazt a vizualitást, csak mellette megbámuljuk a technikát is, az első nélkül mit sem ér a második. Érdekes az, ahogy a scene megpróbálja a rokon művészeteket felszívni (fényképezés, grafika, animáció stb), de valahogy teljesen nem tud megújulni. Van egy tippem arra, hogy ez azért van, mert még az a generáció nem jött el, amelyik már csak a vizualitást fogja nézni, és így ad neki egy löketet, mivel ha megnézem a pouet-en a legjobbakat, akkor azok bizony mind régi scenerek, sőt akadnak olyanok, akik az elmúlt 15 évet végigtolták.

Summa summárum, sok a duma, itt vannak a demók, vigyétek, egyétek, ez van, ezt kapjátok:

Debris - Farbrausch [demo]
http://www.youtube.com/watch?v=wqu_IpkOYBg

Elevated by RGBA and TBC [4k intro]
http://www.youtube.com/watch?v=_YWMGuh15nE

Stargazer - Orb & Andromeda [demo]
http://www.youtube.com/watch?v=5u1cqYLNbJI

Starstruck by The Black Lotus [demo / Atari Falcon & Amiga 1200]
http://www.youtube.com/watch?v=6nnW8JvtMko

1995 - Kewlers and MFX [demo]
http://www.youtube.com/watch?v=IGx2uBNkxdc

...melyek még mindig élnek :)