Blogok

Szerintem a tag megunta, hogy ő neki kell legkorábban indulni az összeszerelés miatt, és legkésőbb mehet el a buliról :)

Pár éve már, hogy a flashscene bekeményített, és gyakorlatilag jobb prodokat dobtak a scenere, mint a mainstream versenyzők. Meghagyták a klasszikus demóalapot, és arra építkeztek tovább, így azok az arcok, akik az olschool érában nőttek fel, is fogják tudni értékelni, mivel az egész nem csak egy 3d scene :) Közülük is a legjobb és legelismertebb csapat az EvoFlash, akik az Asm06-on tűntek fel, és azóta mindegyik Asm-n elég komoly prodokkal indultak. Ready?

Proof of Concept by Evoflash
http://www.youtube.com/watch?v=aOxu_DcedRA

Severity of grey by evoflash
http://www.youtube.com/watch?v=_fmujG6bQog

Meglestem az elmúlt időszak legjobbjait, párat ki is válogattam lentebb, azokat érdemes meglesni.

Érdekelt, hogy az elmúlt években mennyit változott a scene és merrefele tart. A meglátásom az, hogy a klasszikus értelemben vett demók (azaz technikai manőverek vizuálisan előadva :)) már semmi újdonsággal nem szolgálnak, kihalófélben is vannak, főként PC-n, Amigán még úgy ahogy él. Ha a vizualitásra helyezzük a hangsúlyt, akkor van egy-két igen pofás darab a legjobbak között, főleg, amelyek a klasszikus értelemben vett animációkból táplálkoznak, azonban bár demo szintjén labdába rúhgatnak, a legtöbbjük egy közepes egy vagy kétemberes anim mellett már megbukna. Az olyan demók, amik a vizualitás és a klasszikus demótechnikák között lavíroznak, eléggé esetlenek. Raytrace ugráló kockáktól 10 éve leestem volna a székről, most, főleg, hogy a művészi oldala teljesen előtérbe került, maximum annyit tudok mondani rá, hogy szép, Mayában 10 perc megcsinálni, de azért nem rossz.

Szóval érdekes, hogy merrefele megy ez az egész. A gyökerei miatt megvannak a normái ennek a művészeti ágnak, de valahogy úgy érzem, hogy maga sem tudja mit kezdjen ezzel. Legnagyobb érv a realtime mellett az szokott lenni, hogy kis helyen elfér és persze az, hogy valós időben számol. Tekintve, hogy a legtöbb ilyen demó nem fut a PC-men max youtube-on tudom megnézni, és hogy animációs művészeti ágnál sokat nem számít, hogy valós idejű-e vagy sem, mint inkább a kapott kép, nos ez a két érv nem igazán áll stabil lábakon mégha úgy is tenkintünk rá, mint pl a "mozaikrakásra", ugyanis ott is kell hoznia ugyanazt a vizualitást, csak mellette megbámuljuk a technikát is, az első nélkül mit sem ér a második. Érdekes az, ahogy a scene megpróbálja a rokon művészeteket felszívni (fényképezés, grafika, animáció stb), de valahogy teljesen nem tud megújulni. Van egy tippem arra, hogy ez azért van, mert még az a generáció nem jött el, amelyik már csak a vizualitást fogja nézni, és így ad neki egy löketet, mivel ha megnézem a pouet-en a legjobbakat, akkor azok bizony mind régi scenerek, sőt akadnak olyanok, akik az elmúlt 15 évet végigtolták.

Summa summárum, sok a duma, itt vannak a demók, vigyétek, egyétek, ez van, ezt kapjátok:

Debris - Farbrausch [demo]
http://www.youtube.com/watch?v=wqu_IpkOYBg

Elevated by RGBA and TBC [4k intro]
http://www.youtube.com/watch?v=_YWMGuh15nE

Stargazer - Orb & Andromeda [demo]
http://www.youtube.com/watch?v=5u1cqYLNbJI

Starstruck by The Black Lotus [demo / Atari Falcon & Amiga 1200]
http://www.youtube.com/watch?v=6nnW8JvtMko

1995 - Kewlers and MFX [demo]
http://www.youtube.com/watch?v=IGx2uBNkxdc

Az előző kis posthoz. 6:44-nél kezdődik a lényeg:

Mivel annó ezt a játékot nem csak DOS-ra, hanem Win95-re is kiadták, így reménykedhettünk benne, hogy WinXP alatt is sikerül beizzítani. És sikerült is :)

Kezdődött azzal, hogy megszereztem a 36 megás rart, amiben a DOS-os verzió van benne a western file-lal. Habár DOSBox alatt elindult, azonban valamiért a hang nem akart menni, csak recsegés hallatszott. Próbáltam ezerféleképp, többfajta DOSBox-szal, de egyszerűen nem ment (gondolom rásegített az is, hogy alapból a 0.65-ös, ami alatt elméletileg a játék tesztelve lett, és a tesztelője szerint 100%-osan futott, szóval, hogy a 0.65-ben a GUS Midi support az MPU gyakorlatilag, de ez csak tipp, SB alatt sem ment)

Gondoltam biztos a western file hibás, így leszedtem a teljes ISO-t innen. A hang itt sem akart emlékeim szerint menni, ami valljuk be, nem túl jó egy kalandjátéknál. Képzeljük csak el a Full Throttle-t hang és zene nélkül :(

Viszont volt mellette egy Win install is wsetup néven, azonban a kernel32.dll miatt nem sikerült beizzítani. Próbáltam én mellé tenni, system-be, de sehogy sem boldogultam vele.

Aztán eszembe jutott, hogy valahol tanyázik egy Win98 VMWare image-em, direkt ilyen célokra. Gyorsan be is izzítottam, és láss csodát, az install futott. Viszont a játék elhányta magát win98 alatt, és hát ha valaki emlékszik még eme remek MS termékre, szóval sokat nem sikerült kiderítenem, hogy mi baja lehet. Viszont megszereztem így a win binárisokat. Hallelujah.

Gyorsan lementettem a WinXP-re, és láss csodát, hanggal faszán fut minden nélkül. Egyedül az zavaró, hogy ablakos üzemmódban megy, de erre majd kipróbálok egy-két trükköt, ha meg másképp nem megy, akkor sajnos a desktop felbontását kell átállítani.

A Windows bináris letölthető innen. Viszont az ISO ettől még kell, szóval Daemon Tools-zal vagy hasonlóval be kell mount-olni, majd ha nem D:-n van a cucc, akkor az adott zipben lévő picture.ini-t módosítani (vagy akár a western file-t átmásolni, a képzeletetekre bízom).

Szóval ennyi a megoldás. Mindenkinek jó szórakozást!

--Update--

Az új, 370megás western file-lal DOSBox alatt is megy a default SB beállításokkal. Ezek szerint egyszerűen csak szar a kisebb CD Rip, utólag is a kurva anyját, aki terjesztette. Szedjétek le a nagyobbat. Jó játékot!

Bizonyára a Matrix hibája, de 2 kép elveszett, ami tegnap még itt volt. A drupal bácsi azt mondja, nem találja, miközben a feltöltött cuccok között van. Hm... Az előbb egy macskát is láttam..

Már régen terveztem, hogy összeírom a kedvenc játékaimat, melyre régebben kisérletet is tettem itt a blogon, de aztán abbamaradt. Nem vagyok egy gamejunkie, azonban néha szeretek játszani a PC-n a szó szoros értelmében (nem, nem hajat hullatni), és ezért gondoltam leírom a kedvenc játékaimmal kapcsolatos észrevételeimet. Leginkább az FPS, kaland és platform játékokat szeretem, tehát aki például stratégiai játék után keresget, az rossz helyen jár :) A legtöbb itt feltűntetett game fut a mai vasakon is, van amelyik majd 20 éves, van amelyik csak néhány, mindenesetre egyben szinte mind megegyeznek, szinte mindegyik a mai napig igen jó játékélményt nyúlt (ezt fel is tűntetem benne). Jó olvasgatást, megjegyzést pedig lent a kommenteknél tudtok tenni.

Full Throttle

A Full Throttle nem csak az egyik legjobb kalandjáték, hanem zusammen az egyik legjobb játék, amivel valaha játszottam. A játék 1995-ben jött ki az egyik legjobb játékstúdiótól, a LucasArts-tól, gondolom nem kell bemutatni :) Főhősünk a jövőben egy hatalmas csopperen vágtat a sivatagon keresztül, miközben üvölt a rock, és belekeveredik az utolsó motorkerékpár-gyár azon balhéjába, hogy kis teherautókat gyártsanak a jövőben. :)

Előnye:
vicces, követhető és logikus storyline, a mai napig vállalható fasza grafika, egyszerű irányítás, többnyire logikus fejtörők, fasza zene, a beszélgetések lényegretőrőek és megfelelően rövidek, nem kell visszamenni az előző színtérre kutakodni vagy ezerszer mindemellett nem teljesen lineáris a storyline
Hátránya:
túl rövid :), 1-2 helyen a fejtörő logikátlan, a motoros üldözés rohadt idegesítő (bal shift+v megold mindent :))

Összességében azonban egy ma is élvehető, szuper játékot kapunk. 9/10

Day of the Tentacle

A Day of the Tentacle úgyszint a LucasArts-tól jött ki, azonban 1993-ban. Inkább mesezserű környezete a nyugisabb felhasználókat célozza meg, van benn időutazás, jövő sík, múlt sík, furcsán ugráló figurák, amiket akarunk. A sztori az, hogy egy tentacle iszik a szennyezett vízből, és utána el akarja foglalni az egész világot, nekünk meg ebben meg kell akadályozni mindenféle idősíkban ragadt ismerőseinkkel közösen :)

Előnye:
vicces, követhető és teljesen egyedi storyline, a mai napig vállalható fasza grafika, egyszerű irányítás
Hátránya:
több, nem logikus fejtörő, így sokszor ugyanoda vissza kell mászni, a beszélgetések néha túl hosszúak, a játék rovására mennek

Összességében azonban egy ma is vállalható, élvezetes játék. 9/10

Need for Speed I

A következőkben az egész sorozatról fogok beszélni, nem csak az első részről, de az NFS 1-et azért tartom fontosnak kiemelni, mert 1994-ben, mikor kijött, maga volt a csoda, és az igazság az, hogy simán ma is megállja a helyét grafikájával. Ne feledjük, előtte max pixelhalmazok kergették egymást a monitoron, mikor az NFS-t megláttam a videókkal, hátterekkel, grafikáival, teljesen leesett az állam. ilyen szintű technikai újítást nem is tudom mikor láttam emellett. Bár a 2-ik része eléggé gyengére sikerült, és a legtöbb részben kurva idegesítő dolgok vannak, azért PC-n a mai napig ász, és nem véletlenül. Bár okozott pár ősz hajszálat, az nfs1, nfs porsche és nfs underground 2-vel rengeteget játszottam.

Előnye:
Bár egy franchise-nál elég nehéz összességében előnyökről és hátrányokról beszélni, azért az NFS-sekre igaz, hogy grafikailag nagyon faszák, mindemellett nem kell hozzájuk atomreaktor, és nagyon jó hangulatú játékok.
Hátránya:
Egészen a Porsche-ig bezárólag rohadt idegesítő volt az a jelenség, hogy ha lementél a patkára, akkor mintha falnak ütköztél volna, visszadobta a kocsit. Továbbá a mesterséges intelligenciája az opponenseknek elég gyatrára sikerült szinte az összesnél. Ha kicsit koccansz, már ott vannak a nyomodban, de beelőzni elég könnyű őket egészen az első egy két helyig. Állandóan előtted szambáznak, startnál legyorsulnak, de utána simán utoléred őket, hátulról kitolnak és hasonlók. Ha lassan megyünk, radikálisan alkalmazkodnak az ellenfelek hozzá. Mindegyik későbbi részben vannak játékmódok, amiket nem lehet kihagyni, de kurva idegesítőek, ilyen a Porsche-ban pl a kézifékezés, vagy az underground2-ben a drift számomra. Napestig lehetne sorolni a hibáit, amiket meglehetősen jogosan kérünk számon a játékon, mivel azért 15 év alatt ezekre lehetett volna időt szánni.

Összességében egy élvezhető PC-s autószimulátor, ami azonban pár elvesztett hajszálat is okozhat, és hát jegyezzük meg, nem nehéz egy olyan részleget uralni, ahol csak mi vagyunk :) 6/10

Broken Sword
A Broken Sword első része 1996-ban jött ki, és ismételten egy olyan játékról kell beszámolnom, amitől leültem. A mai napig csak az élvezet, ha megnézem a festett háttereket :) A játék nagyon durván odatesz, valószínűleg az egyik legjobb franchise kalandjáték. Főhősünk egy amerikai ürge, aki vakáción van Párizsban, és pont egy merénylet szemtanúja lesz. Hogy mégis hogy jut el az egész történet egy titkos társaságig? Az majd kiderül a játékból :) A második része gyakorlatilag ennek a folytatása, a harmadik hanyagolható.

Előnye:
Fantasztikusan szép grafika, nagyon élvezetes, hosszú játékmenet. Könnyű irányítás, fasza storyline.
Hátránya:
Sokszor hosszú, már-már dögunalmas párbeszédek, több nehezen megfejthető puzzle (aki nem nyom jobbklikket Törökországban a gyrosos asztalára, az úgyjárt). 3D-s vacak harmadik rész.

Összességében egy nagyon fasza kalandjátékkal van dolgunk, ami a mai napig megállja a helyét főleg, hogy még így is kevesebb az idegesítő dolog, mint az újabb játékokban. 8/10

Soul Reaver - Legacy of Kain
A játék 1999-ben jött ki a franchise második tagjaként (bár inkább harmadik). Szétrohadt testű vámpír? Másik létsík? Lélekgyűjtés? Vámpírvilág? Fasza! Ez kell a népnek. Talán az egyik legösszetettebb storyline-ú játék, amit ismerek, szabályos regényt lehetne köré írni :) A stílus kedvelőinek csak ajánlani tudom, de nekik meg minek, már rég kijátszották :) Az alapsorozatba a Soul Reaver I-II, a Blood Omen I-II és a Defiance tartozik, azonban vannak lazábban hozzákötődő játékok is.

Előnye:
Nagyon szép grafika, király animációk, egyedi storyline, egyedi megvalósítás (pl a másik létsík), egyszóval egyedi és összetett minden téren.
Hátránya:
Rohadt konzolos irányítás, balfasz kameramozgás, béna billentyűkiosztás. Savepointok vagy egy órányi játékidőnkként (anyád). Néha illogikus fejtörők. A létsíkban is gyilkolni tudó, lezárt területen lévő szörnyek emellett a kurvaanyád kategóriába tartoznak.

Összességében azonban egy nagyon szórakoztató és egyedi játékot kapunk, mely bár pár haj elvesztését eredményezheti, azonban ha valakit nem zavar a konzolos megközelítés, ma is megállja a helyét. 5/10

Call of Duty
Imádom a shoot'em up-okat, vagy ahogy manapság hívják őket, FPS :) Naná, ha a Második Világháborúban játszódik. A Call of Duty 1-2 az utóbbi idők egyik legjobban eltalált PC-s FPS-e, filmekkel tűzdelt storyline-ja magávalragadó, melybe az is belejátszik, hogy történelmi helyeken vehetünk részt ütközetekben. Az első rész 2003-ban, a második 2005-ben jött ki. A harmadik rész PC-n tudtommal nem elérhető, a negyedik pedig online játék.

Előnye:
Jó storyline, történelmi helyek, korhű megközelítés. Csapatmunka, egyedi bevetés, nem csak agyatlanul lőni kell, de azért többnyire igen :)
Hátránya:
Lineáris játékmenet, amin azt értem, hogy _lineáris_, arra mész, amerre lehet, és az csak egyfele van, mint a birkáknak. Bugos játék, néha patch-csel is. Néha irreális a túlerő.

Összességében az egyik legjobb FPS-t kapjuk, amivel valaha játszottam. 8/10

Keepsake
A Keepsake nem tartozik a legismertebb kalandjátékok közé, mégis csak ajánlani tudom, mivel a története magávalragadó, a grafikája pedig gyönyörű. 2006-ban jött ki a játék, és hál isten a grafikáját nem nyomták tele minden használhatatlan szarral, és mindemellett gyönyörűre sikerült. Szerintem indokolatlanul lepontozott játék, hivatkoznak a nehéz fejtörőkre, miközben a Myst típusú fosok _mind_ játszhatatlanok, mégis tele van velük a piac, és a pontozásuk is jobb. Na mindegy. A sztori lényege, hogy egy csajjal vagyunk, aki a barátnőjét látogatja meg az egyik híres varázsló iskolában, de nem talál ott mást, csak egy elvarázsolt diákot, és hát nekiindulunk megkeresni szeretteinket.

Előnye:
Aranyos storyline (GameSpot-osokra ügyet sem kell vetni), gyönyörű grafika, jó hangulat. Van hint gomb, tehát ha nem egyértelmű, nem kell a kurva walkthrough-t olvasni, elég csak a játékban rákattintani.
Hátránya:
Baromi sokat kell ide-oda kolbászolni, a játék második felében tényleg több agyatlan puzzle van (mondom, van egy tonna híres játék, amiben más sincs, csak logikátlan puzzle, lásd Myst, Syberia, Amerzone, Aura és hadd ne soroljam azon játékokat, amik elhitették a nagyérdeművel, hogy ha játszottál már egy kalandjátékkal, akkor az összessel járszottál már)

Összességében egy nagyon aranyos kalandjátékban lehet részünk, mely eyecandynek sem utolsó. 7/10

Neverwinter Nights
A neverwinter nights a dungeons and dragons-ön alapszik. Nagyon hangulatos kaland-akció-rpg akármi. A játékmenete brutálisan hosszú szerintem, sok városrésszel, sok küldetéssel. Aki szereti a műfajt, annak egy üde folt lehet ez a játék. Lehet neten is tolni vele, bár gondolom a WoW mellett már nincs helye, nem tudom, nem ismerem a WoW-ot :) A játék 2002-ben jött ki. Szerintem grafikailag nagyon rendben van, meg úgy általábavéve is. Nem vagyok a műfaj nagy rajongója, de ezzel elég sokáig toltam.

Előnye:
Jó szabályrendszer, okosan ráépített küldetések, szép grafika, megfelelő nehézség. Fasza, hogy a központi templomban újra lehet éledni :)
Hátránya:
Egy idő után kurva unalmas a mászkálás, és az egész játék lealacsonyodik egy "jólvan akkor klikk ide, katt oda, nyam" típusú mechanikus ökörködésig. Én kb az első szintig jutottam, ami már így sem kis teljesítmény. Néhol indokolatlanul erős ellenfelek vannak, amiket csak többszöri próbálkozás után lehet eltenni láb alól.

Összességében egy nagyon élvezes Dungeons and Dragons szabályokra épülő akciórpg-t kapunk, mely csak jó sok idő után nem tartogat már meglepetéseket számunkra. 8/10

3 skulls of the toltecs
A 3 skulls egyike azon remek játékoknak, amik a történelem süllyesztőjében elvesztek, mert nem volt megfelelő hype körülötte. A játék 1996 év végén jött ki. A LucasArts féle kalandjátékokra hajaz mind a rajzfilmszerű megjelenítésében, mind az irányításában. Ez eddig jól is hangzik :) Egy Lucky Luke utánzat figurával vagyunk egy kanyon lábánál, ahol épp elraboltak egy arany koponyát. Ki gondolná, hogy ez után iramodunk :) A játék tele van jófajta poénokkal, és bár a cutsene-ek néha idegeítőek, mégis azt kell mondjam, egy nagyon alulértékelt játékról van szó, mely nem kapta meg a kiérdemelt helyet a kalandjátékok hall of fame-jében.

Előnye:
Aranyos karakterek, rajzfimszerű megjelenítés, jó viccek.
Hátránya:
Néha idegesítő cutscene-ek, elég instabil működés.

Összességében egy nagyon alulértékelt játékkal van dolgunk, ami azonban a mai napig is megállja a helyét. Dosboxra fel! 6/10

Neverhood
A Neverhood valószínűleg az egyik legvicesseb játék, amivel találkoztam. Az 1996-ban kiadott játék kuriózum a maga nemében a gyurmaszerű környezettel, a furcsa, higanymozgású és hát nem túl okos "főhősünkkel", akivel mindenféle fejtörőket kell megoldanunk. A cutscene-ek egyszerűen frenetikusak, de maga a játék is. Kár, hogy manapság nincsenek ilyenek. Ugyancsak a 3 skulls után egy olyan játékról kell írjak, ami nem kapta meg a méltó helyét sem saját idejében sem most. A második része már csak PS-re volt elérhető, arról nem tudok nyilatkozni, de elméletileg a figurákból készülni fog egy egész estés mozi. Úgy legyen :)

Előnye:
Egyedi, vicces, jó fejtörőkkel, fasza cutscene-nel.
Hátránya:
Hát most így hirtelen nem jut eszembe semmi.

Összességében egy nagyon szórakoztató játékról van szó, mely játék a szó szoros értelmében. 10/10

Return to Castle Wolfenstein
A klasszikus Wolf remake-je egyik volt a kedvenc FPS-eimnek, mivel hozta a klasszikus hátteret, hogy ugyanis nem kell túlbonyolítani az egészet, azért játszom ilyennel, mert lőni akarok és kész, és lehetőleg ne legyen tök lineáris, legalábbis ne erőszakosan. Legyenek rejtett pályák, részek, fasza fegyverek, igen, távcsöves puska is, és kész. Ennek tökéletesen eleget tett ez a játék, ezért rengetegszer ki is játszottam. Remélem fognak még ilyen FPS-eket gyártani.

Előnye:
Egyszerű és nagyszerű. Klasszikus játékmenet modern köntösben.
Hátránya:
Kicsit bugos a kód, csinálhattak volna singleplayer folytatást ugyanerre a motorra.

Összességében egy nagyon jófajta klasszikus FPS-t kapunk, és ez az, ami kell nekünk :) 8/10

Quarantine
A Quarantine talán az egyik legötletesebb autós játék, amivel találkoztam. Egy taxist játszunk egy elég lepukkant városban, ahol a fizuból mindenféle ágyúkkal szerelhetjük fel a kocsinkat, hogy a rosszarcúakat minél hatékonyabban tudjuk az utunkból elsöpörni :) Szerintem ennyi elég is :)

Előnye:
Hatalmas ötlet, fasza játékmenet.
Hátránya:
Olyan szinten nem realisztikus az engine, hogy az már fáj. Időzítés sehol, a grafika sem valami fényes, és a mostani gépeken nem is igen fut, bár szerintem már amúgy sem egy vállalható dolog. Hatalmas ötlet, tré kivitelezés.

Összességében egy nagyon faja játékkal van dolgunk, ami viszont inkább a múlt mint a jelen. 2/10

Flight simulator 2004
Repülős játékokból sosem volt túl jó a felhozatal régen is max a F29 Retaliator (mezei nevén RETAL) volt, amire sehogy sem tudtunk rájönni, hogy pontosan hogyan is kell hasznáni :) Nos, az MS sorozata erre gyógyír, egy nagyon faszán összerakott játékot kapunk, ami végigvezet minket a repülőgéptípusokon és azok vezetési mikéntjén, egészen a Wright fivérek gépétől a Boing utasszállítóig.

Előnye:
Az, hogy lézetik :) Jó oktatóanyag van hozzá, sokrétű, szórakoztató.
Hátránya:
A landscape lehetne nem csak egy bitmap vagy legalább valami bumppal vagy nem tudom mivel megtolva.

Összességében valószínűleg az egyedüli, laikusok által is használható repülőgépszimulátorról beszélünk. 9/10

Heretic, Hexen és Doom, Duke Nukem, Quake, Descent, Chasm
A következőkben egy egész sorozatról fogok beszélni, mely kezdődött a Doom I-gyel, majd II-vel, folytatódott a Heretic-kel, Hexen-nel, majd ezek második részével. Igen, a klasszikus FPS-ekről lesz szó. Bár a Hexen2 és Heretic2-t leszámítva a többi csak a megszállotaknak ajánlott, ez a kettő még a mai napig vállalható grafikájú. A Hexen2 visszaadja a Hexen1 fejtörőit, rpg-ből kölcsönzött terepeit, csak 3d-s környezetbe ületették. A Heretic2 valamelyest kilóg, mert gyakorlatilag semmi köze a Heretic1-hez, hanem inkább köthető valamelyest a Hexen világához. Mindenesetre én nagyon élveztem ezt a játékot is annak ellenére, hogy a Heretic folytatását vártam.

A Duke Nukem 1997-ben jött ki, és minden szinten verte az akkori FPS-eket. A karakter nagyon tökös volt, a környezet is nagyon fasza volt, és megtestesítette azt, amiről ez a műfaj szólt: szétlőni mindent, ami eléd kerül, lehetőleg minél nagyobb kéziágyúval. A raycasting megjelenítés miatt inkább csak megszállottaknak, de jól mutatja a játék sikerességét, hogy a 3d második része a világon a legjobban elhúzodott gameprojekt volt, asszem tavaly jelentették ki, 12 év után, hogy mégsem jön ki :D

Bár a Quake-et a saját idejében szokás volt fikázni a 3d-s megjelenítése, és főként a nyeszlett gamerek miatt, mindemelett egy nagyon eltalált környezetben játszódik, eklektikus, mégis pofás. Elméletileg a designert ezért rúgták ki, kár érte, tényleg egy meglepően jó játékot sikerült összehozni belőle.

A Descent és a Chasm a maga idejében korszakalkotó volt, mivel a Descent full 3d-s pályákkal operált, miközben a Doom csak raycastingot használt, a Chasm pedig vegyítette a kettőt. A Chasmból igazán nagy siker nem lett, és az idő is eljárt felette, azonban a Descent1-et nem véletlenül követte még kettő folytatás, mely mondjuk szerintem sokban nem különbözik tőle :)

Előnyt és hátrányt egyikhez sem írnék kivételesen, mindenesetre valamiféle sorrendiség a leírtak alapján elképzelhető.

Psycho Pinball
Hol van már az az idő, mikor a mikrokapcsolós billentyűzetet vertük szét a flipper játékok miatt és nem a játéktermi gépeket :) Az egyik ilyen játék volt a műfaj hőskorának végén a Psycho Pinball. Nem is tudom, hogy létezik-e még egy olyan játék, melyet ennyiszer "dolgoztak fel", talán a tetris, mindenesetre nekem az etalon a Psycho Pinball maradt, mivel ötletesek az asztalok, vannak benne plusz játékok, és az egész hangulata magávalragadó. Persze a Pinball Dreams és az Epic Pinball is jó játékok voltak, mindegyik megfelelt a célnak :)

Előnye:
Ötletes pályák, plusz játékok, pl kártyajáték stb.
Hátránya:
Nagyon labilis a program, szeret fagyni.

Összességében nagyon nem érdemes értekeznem róla, mivel egy olyan játékról van szó, amit a megszállottakon kívül aligha fog bárki is beizzítani. 4/10

Platform játékok
Operation wolf, Abuse, Jazz jack rabit, Prince of persia, Prehistorik I II, Pacman, Space invaders, Skyroads, Leisure Suit Larry. Ki ne ismerné ezeket a játékokat. Sokuk valószínűleg a legtöbbet játszott játékok közé tartozik, ha nem is az eladási statisztikákat nézzük. A Prince of Persia valószínűleg az egyik legelső játék volt, amit megismertem, számtalanszor végigvittem, mégsem tudom megunni. Vagy ki ne kedvelte volna a bohó nyulat, ahogy az Xmas kiadásban rockosított karácsonyi slágerekre pattog a havon és lövi halomra az útjába kerülőket, hogy megmentse hős nyúlszerelmét :) Vagy mikor az LLL-be bőszen beírtuk, hogy "fuck her", mert max ennyit tudtunk angolul :) Ezek az igazi játékok, ugyanis a szó szoros értelmében játékok, szórakozást nyújtanak és közösséget, nem agygörcsöt és online szapulást, egyszerűek és mégis nagyszerűek. Hol vannak már az ilyenek...

Remélem örömmel olvastátok végig a posztot, itt-ott nosztalgiával gondolva a régi játékokra, és remélem azért tudtam újdonsággal szolgáni :) Rock n roll.